Lee Materazzi mindennapi témákat dolgoz fel képein, ám némi csavart is visz a dologba. Fotóin a modellek szoros kölcsönhatásba kerülnek a környezetükkel, és szinte egyé válnak a hétköznapi tárgyakkal, fura és bizarr összhatást eredményezve. Aki látta a Picasso kalandjai című filmet, emlékezhet a magát lámpává álcázó menekültre. Ő tudott hasonló módon eltárgyiasulni, mint Materazzi modelljei, akik akár szőnyegként, akár ruhadarabként, vagy fotelként tűnnek fel, nem tudják teljesen levetkőzni emberi mivoltukat.

Emlékeztek még a Csajok a csúcson című német tinivígjáték ominózus jelenetére, amikor is a főhősnő felfedezi a biciklizés egyik rejtett előnyét, és a villanyoszlopnak támaszkodva olyan örömöt tapasztal, amit azelőtt még soha? Persze a kerékpár eredeti rendeltetési célja természetesen nem ez lenne, egy szexboltot azonban, úgy tűnik, megihletett a filmjelenet, és Happy Ride néven egy rezgő biciklinyereggel rukkolt elő. Ilyen az, amikor a sport és az erotika találkozik, de lássuk be, a vibráló ülés használata elég balesetveszélyesnek tűnik. Csajok, ti kipróbálnátok?

Az arizonai Jackson Patterson montázs technikával készült fekete-fehér képei nosztalgikus hangulatúak, és nem véletlenül. A fotós régi családi fényképeket montírozott össze újonnan készült tájképekkel, új kontextusba helyezve ezáltal az egykoron megörökített emberi pillanatokat. A valóság és fikció ily módú keveredése érdekes összhatást eredményez, olyan, mintha a múlt árnyai egy időutazás következményeként egyszer csak megjelennének a nyugati part fenséges, de sivár tájain, hogy aztán a kép elkészülte után újra eltűnjenek, és visszatérjenek oda, ahonnan jöttek, az emlékek közé.

Hát, nem egy Metropolitan, bár ez is New Yorkban található, csak éppen sokkal-sokkal kisebb és jóval kevesebb értékes műkincsekkel bír. Manhattan egyik mellékutcájában, nem messze a kínai negyedtől, egy eldugott, használaton kívüli teherliftben járunk, amely vadonatúj funkciót kapott: múzeumként üzemel. Kicsit olyan ez, mint nálunk a belvárosi romkocsmák, attól, hogy valami lepukkantnak néz ki, még lehet menő.

A különleges, csak hétvégén látogatható, rozsda borította kiállítóhelyet, amely egyébként nemes egyszerűséggel a The Museum nevet viseli, nehéz vasajtóval zárják, és elég nehezen észrevehető - ha épp nincs nyitva, talán rá sem bukkannak az arra járók. Egy ilyen unikális helyen a kiállítási tárgyak sem lehetnek szokványosak, a múzeum talált holmikat, városi érdekességeket, vintázs cuccokat állít ki. A tárlat amúgy folyamatosan cserélődik, mindig új látnivalót biztosítva a látogatóknak.

Hatalmas méretű, 12 méter hosszú és két és fél méter széles sárkánykoponya jelent meg Délnyugat-Anglia tengerpartján, a Dorset mellet található Charmouth strandon. A koponyát persze nem a tenger mosta ki a homokból, bizonyítandó, hogy sárkányok anno igenis léteznek. Egy brit csapat (Blinkbox) műve az egész, aki kedvenc sorozatuk, a Trónok harca előtt tisztelegnek ily módon.

Nathan Sawaya LEGO-művészt történelmünk híres műremekei ihlették meg, festmények és szobrok egyaránt. Lenyűgöző alkotásaiból New York-ban nyílt kiállítás, ahol többek között olyan LEGO-ból reprodukált műalkotásokban gyönyörködhetnek a látogatók, mint a Mona Lisa, Michelangelo Dávid-szobra, Nefertiti híres fejszobra, a Leány gyöngyfülbevalóval Vermeertől, Munchtól A sikoly, Van Gogh-tól A csillagos éj vagy Klimt híres képe, A csók. A nagyszabású, több ezer darabos LEGO-munkákat látva Nathan Sawaya méltán lett világhírű.

Egy kertészeti kiállítás és verseny keretében lenyűgöző növényszobrok tekinthetők meg a montreáli botanikus kertben egészen 2013. szeptember 29-éig. Az évente megrendezésre kerülő eseményen idén húsz országból több mint kétszáz kertész mutatkozik be fantasztikus élő szobraival. A művészek persze nemcsak úgy ukmukfukk alkotnak, ezúttal a remény földje témakört kellett a versenyzőknek kidolgozniuk. A világ minden tájáról érkező kertészek persze a saját kultúrájukat is beleszőtték, akarom mondani nyírták a szobrokba, melyek között állatok és emberi alakok egyaránt találhatók. Az összes alkotásról fotó készült, melyek itt tekinthetők meg.

A pillangóhatás elmélete Edward Lorenztől származik, és a lényege, hogy egy pici változás is hatalmas következményekkel járhat a világban, azaz egy pillangó egyetlen szárnycsapása Dél-Amerikában a Föld túloldalán tornádót idézhet elő. David Kracovot többek között ez az elmélet ihlette meg, és így születtek meg az alább látható színes papírlepkés installációk, köztük Az élet könyve, mely a több ezer csernobili gyerek életét megmentő Yossi Raichik rabbi tiszteletére készült.

Nem mindenkinek van otthon medencéje, pedig kánikulában bizony jól esne a kellemesen hűvös vízben való ejtőzés. Ám ne csüggedjünk, íme, néhány elvetemült ötlet arra, hogy hogyan készítsünk magunknak házilag medencét! Az utolsó megoldást mintha pont nekünk, magyaroknak találták volna ki...

A gyerekek néha arra vetemednek, hogy összefirkálják a lakásban a falakat, tettükért azonban általában bünti jár. Pedig nem minden falfirka bántja a szemet, egy puritánul berendezett szobát például simán feldob egy jól kitalált rajzolt díszítés. Charlie Kratzer a saját házát dekorálta ki ily módon, filctollak segítségével. Rajzolt magának polcot, oszlopot, tükröt, lépcsőt, állóórát, kandallót, sőt még embereket is, a végeredmény pedig egy igazán egyedi enteriőr lett, mely még csak sokba sem került.

Ha unod  már a hagyományos lakberendezést, esetleg kispénzű vagy, és nem telik drága tapétára és bútorokra, de nyomasztónak találod a kopár falakat, akkor ezt a technikát neked találták ki. Nem kell hozzá más, csak néhány filctoll meg persze rajztudás - anélkül inkább ne is kezdj bele -, és indulhat a munka. Ha valami mégsem úgy sikerül, mint szeretnéd, vagy csak más stílusban is megnéznéd a szobád, egy festés megoldja a problémát.