Hogy feloldjuk a címben található képzavart, máris kifejtem, miről is van itt szó! Bár a papíralapú könyvfogyasztás mellett erős vetélytársként megjelent a digitális olvasás is mint az információszerzés korszerű formája, a kezdetekről nem szabad megfeledkezni, úgyhogy véssük jól az eszünkbe, minden e-könyv és netes iromány őse eredetileg egy „okoságokkal teleírt” agyag- vagy kőtábla, illetve pergamen-, bőr- vagy papírlap volt, melyet később nyomtatással tettek a tömegkultúra részévé, az oldalakat összefűzve pedig elnyerte ma is ismert formáját, amit nemes egyszerűséggel könyvnek nevezünk.
És bár mint feljebb írtam, épp zajlik a digitális forradalom, ennek ellenére még manapság is épülnek hagyományos termékeket árusító könyvesboltok, melyek e „letűnt évszázadoknak”, a kultúrkörben csak Gutenberg-galaxisként ismert időszaknak állítanak mementót, méghozzá nem is akármilyet!
A kínai Jangcsouban például egészen elképesztő, hipermodern könyvesház kápráztatja el a betűk szerelmeseit, mely egyszerre emlékeztet egy űrhajóra, illetve gondolataink kusza szövedékének tárházára, az agyunkra, mintha csak az Eredet című film díszletei válnának valósággá. A filmbeli jelenetekhez hasonló látványvilágot élvezhetünk a feketére festett, tükröződő padlójú könyvalagútban, amely ezzel az egyszerű optikai trükkel élve teremt hihetetlenül látványos teret, az olvasószobákba érve pedig mintha csak az Enterprise űrhajó nem létező (vagy létező?) könyvtárszobájában járnánk, ahol már csak az űr végtelenje hiányzik a teljes illúzióhoz az ablakok mögül. De nem sokáig marad hiányérzetünk, a gyerekolvasóban ezt is megkapjuk a csillagos mennyezet formájában, melynek drámai hatását színesre festett, vidám bútorokkal törték meg a tervezők.
Apropó tervezők! A könyvtár az XL-Muse stúdió munkája, ihletője pedig a látszat ellenére nem az űr volt, sokkal inkább a folyók és vizek, melyek Jangcsou utcáit is végigszelik, életet és kulturális pezsgést hozva a városba, amely immár egy újabb nevezetességet is tartogat az oda látogatóknak.
Forrás: innen