Ha azt gondoltad, a kondigép új keletű találmány, nagyon is tévedsz! A mai hiper-szuper edzőtermi eszközök ősei ugyanis már a 19. század végén is léteztek, köszönhetően az iparosodásnak és a gépek elterjedésének, no meg a fitnesz és a fizioterápia svéd ősatyjának, Gustav Zander orvos-feltalálónak, aki rájött, hogy a gépek segítségével nemcsak különböző munkákat, hanem kifejezetten izommunkát is végezhetünk.

Zander kifejlesztette hát első, izomfejlesztésre és testépítésre is alkalmas masináit, amik csigákból és láncokból álltak, külsejük pedig leginkább az egykori Singer varrógépekre emlékeztetett. Dr. Zander találmánya hamar felkeltette az emberek figyelmét, főképp azután, hogy díjat is nyert az 1876-os philadelphiai világkiállításon. Bár a kényelmes és nedvszívó edzőruhákat még nem találták fel, a testedzés eme újszerű módja hamar divatossá vált. A gépek megjelenésével felszabadult energiákat most már gépek segítségével is le lehetett vezetnie az egészségére egyre tudatosabban figyelő felső tízernek, akik a mai wellness szállodák elődjeinek számító szanatóriumok és gyógyfürdők visszajáró vendégeiként megalapozták a modern kor gyúrás- és fitneszőrületét. Ha valaki látta a Promenád a gyönyörbe című filmet, tudja, micsoda őrületet váltott ki ekkoriban a sok újdonság, a talpig felöltözött hölgyek visongtak az élvezettől a „karbantartó edzések és masszázsok" után, az urak pedig hosszú kabátokban, mellényben és nyakkendőkben izzasztották magukat, hogy megóvják az egészségüket és kedvükre járjanak a másik nemnek. Azóta eltelt több mint száz év, és a kondigépek renenszánszukat élik, népszerűségük pedig egyenes arányban nő a fizikai munkások számának csökkenésével.

Forrás: innen

Fotók: Dr. G. Zander's Medico-Mechanische Gymnastik, 1892